sikátor

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Probably borrowed from Latin.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃikaːtor]
  • Hyphenation: si‧ká‧tor
  • Rhymes: -or

Noun

[edit]

sikátor (plural sikátorok)

  1. alley (narrow street)
    Synonyms: átjáró, köz

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative sikátor sikátorok
accusative sikátort sikátorokat
dative sikátornak sikátoroknak
instrumental sikátorral sikátorokkal
causal-final sikátorért sikátorokért
translative sikátorrá sikátorokká
terminative sikátorig sikátorokig
essive-formal sikátorként sikátorokként
essive-modal
inessive sikátorban sikátorokban
superessive sikátoron sikátorokon
adessive sikátornál sikátoroknál
illative sikátorba sikátorokba
sublative sikátorra sikátorokra
allative sikátorhoz sikátorokhoz
elative sikátorból sikátorokból
delative sikátorról sikátorokról
ablative sikátortól sikátoroktól
non-attributive
possessive - singular
sikátoré sikátoroké
non-attributive
possessive - plural
sikátoréi sikátorokéi
Possessive forms of sikátor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sikátorom sikátoraim
2nd person sing. sikátorod sikátoraid
3rd person sing. sikátora sikátorai
1st person plural sikátorunk sikátoraink
2nd person plural sikátorotok sikátoraitok
3rd person plural sikátoruk sikátoraik

References

[edit]
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]
  • sikátor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN