számelmélet

Hungarian

Etymology

szám (“number”) +‎ elmélet (“theory”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsaːmɛlmeːlɛt]
• Hyphenation: szám‧el‧mé‧let

Noun

számelmélet (plural számelméletek)

1. (mathematics) number theory

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	számelmélet	számelméletek
accusative	számelméletet	számelméleteket
dative	számelméletnek	számelméleteknek
instrumental	számelmélettel	számelméletekkel
causal-final	számelméletért	számelméletekért
translative	számelméletté	számelméletekké
terminative	számelméletig	számelméletekig
essive-formal	számelméletként	számelméletekként
essive-modal	—	—
inessive	számelméletben	számelméletekben
superessive	számelméleten	számelméleteken
adessive	számelméletnél	számelméleteknél
illative	számelméletbe	számelméletekbe
sublative	számelméletre	számelméletekre
allative	számelmélethez	számelméletekhez
elative	számelméletből	számelméletekből
delative	számelméletről	számelméletekről
ablative	számelmélettől	számelméletektől
non-attributive possessive - singular	számelméleté	számelméleteké
non-attributive possessive - plural	számelméletéi	számelméletekéi

Possessive forms of számelmélet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	számelméletem	számelméleteim
2nd person sing.	számelméleted	számelméleteid
3rd person sing.	számelmélete	számelméletei
1st person plural	számelméletünk	számelméleteink
2nd person plural	számelméletetek	számelméleteitek
3rd person plural	számelméletük	számelméleteik

Further reading

• számelmélet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN