szépség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szép +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈseːpʃeːɡ/
  • Hyphenation: szép‧ség

Noun[edit]

szépség (plural szépségek)

  1. beauty
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,[1] part 3, chapter 1:
      Timár túl boldog volt, hogy Timéát eljegyezheté. ¶ A leány tündéri szépsége az első találkozás óta meghódítva tartá lelkét. Bámulta őt. A szelíd kedély, melyet később ismerni tanult nála, megnyerte tiszteletét.

Declension[edit]

Derived terms[edit]