színlelés

Hungarian

Etymology

színlel +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsiːnlɛleːʃ]
• Hyphenation: szín‧le‧lés

Noun

színlelés

1. pretence, simulation, sham, make-believe

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	színlelés	színlelések
accusative	színlelést	színleléseket
dative	színlelésnek	színleléseknek
instrumental	színleléssel	színlelésekkel
causal-final	színlelésért	színlelésekért
translative	színleléssé	színlelésekké
terminative	színlelésig	színlelésekig
essive-formal	színlelésként	színlelésekként
essive-modal	színlelésül	—
inessive	színlelésben	színlelésekben
superessive	színlelésen	színleléseken
adessive	színlelésnél	színleléseknél
illative	színlelésbe	színlelésekbe
sublative	színlelésre	színlelésekre
allative	színleléshez	színlelésekhez
elative	színlelésből	színlelésekből
delative	színlelésről	színlelésekről
ablative	színleléstől	színlelésektől
non-attributive possessive - singular	színlelésé	színleléseké
non-attributive possessive - plural	színleléséi	színlelésekéi

Possessive forms of színlelés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	színlelésem	színleléseim
2nd person sing.	színlelésed	színleléseid
3rd person sing.	színlelése	színlelései
1st person plural	színlelésünk	színleléseink
2nd person plural	színlelésetek	színleléseitek
3rd person plural	színlelésük	színleléseik