szabadulás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szabadul (to become free) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɒbɒdulaːʃ]
  • Hyphenation: sza‧ba‧du‧lás

Noun[edit]

szabadulás (plural szabadulások)

  1. release (the event of becoming free, e.g. hostages, slaves, prisoners, caged animals)
  2. escape, a way out (the event or the possibility of becoming free from a closed or surrounded place)
    a szabadulás vágyathe desire to be free
  3. (figuratively) escape, relief (the event or the possibility of becoming free free of unpleasant situations, visitors, enemy)
    a szabadulás lehetőségethe chance for freedom

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szabadulás szabadulások
accusative szabadulást szabadulásokat
dative szabadulásnak szabadulásoknak
instrumental szabadulással szabadulásokkal
causal-final szabadulásért szabadulásokért
translative szabadulássá szabadulásokká
terminative szabadulásig szabadulásokig
essive-formal szabadulásként szabadulásokként
essive-modal
inessive szabadulásban szabadulásokban
superessive szabaduláson szabadulásokon
adessive szabadulásnál szabadulásoknál
illative szabadulásba szabadulásokba
sublative szabadulásra szabadulásokra
allative szabaduláshoz szabadulásokhoz
elative szabadulásból szabadulásokból
delative szabadulásról szabadulásokról
ablative szabadulástól szabadulásoktól
non-attributive
possessive - singular
szabadulásé szabadulásoké
non-attributive
possessive - plural
szabaduláséi szabadulásokéi
Possessive forms of szabadulás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szabadulásom szabadulásaim
2nd person sing. szabadulásod szabadulásaid
3rd person sing. szabadulása szabadulásai
1st person plural szabadulásunk szabadulásaink
2nd person plural szabadulásotok szabadulásaitok
3rd person plural szabadulásuk szabadulásaik

Derived terms[edit]

Further reading[edit]