szecska

See also: Szecska

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Slavic language, from Proto-Slavic *sěťi (“to cut, mow”), from Proto-Indo-European *sek- (“to cut”). Compare Serbo-Croatian sječka, Slovak sečka, Slovene sečka, Polish sieczka, Russian се́чка (séčka). Doublet of szakóca, székács, and szekerce.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛt͡ʃkɒ]
• Hyphenation: szecs‧ka
• Rhymes: -kɒ

Noun

szecska (plural szecskák)

1. chaff (straw or hay cut up fine for the food of cattle)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szecska	szecskák
accusative	szecskát	szecskákat
dative	szecskának	szecskáknak
instrumental	szecskával	szecskákkal
causal-final	szecskáért	szecskákért
translative	szecskává	szecskákká
terminative	szecskáig	szecskákig
essive-formal	szecskaként	szecskákként
essive-modal	—	—
inessive	szecskában	szecskákban
superessive	szecskán	szecskákon
adessive	szecskánál	szecskáknál
illative	szecskába	szecskákba
sublative	szecskára	szecskákra
allative	szecskához	szecskákhoz
elative	szecskából	szecskákból
delative	szecskáról	szecskákról
ablative	szecskától	szecskáktól
non-attributive possessive - singular	szecskáé	szecskáké
non-attributive possessive - plural	szecskáéi	szecskákéi

Possessive forms of szecska
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szecskám	szecskáim
2nd person sing.	szecskád	szecskáid
3rd person sing.	szecskája	szecskái
1st person plural	szecskánk	szecskáink
2nd person plural	szecskátok	szecskáitok
3rd person plural	szecskájuk	szecskáik

Derived terms

• szecskás
• szecskáz

 

Compound words

• szecskavágó

 

Expressions

• szecskává aprít

 

Further reading

• szecska in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN