szekularizáció

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology[edit]

Borrowed from German Säkularisation.[1] With Latinate -áció ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛkulɒrizaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: sze‧ku‧la‧ri‧zá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun[edit]

szekularizáció (plural szekularizációk)

  1. secularization

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szekularizáció szekularizációk
accusative szekularizációt szekularizációkat
dative szekularizációnak szekularizációknak
instrumental szekularizációval szekularizációkkal
causal-final szekularizációért szekularizációkért
translative szekularizációvá szekularizációkká
terminative szekularizációig szekularizációkig
essive-formal szekularizációként szekularizációkként
essive-modal
inessive szekularizációban szekularizációkban
superessive szekularizáción szekularizációkon
adessive szekularizációnál szekularizációknál
illative szekularizációba szekularizációkba
sublative szekularizációra szekularizációkra
allative szekularizációhoz szekularizációkhoz
elative szekularizációból szekularizációkból
delative szekularizációról szekularizációkról
ablative szekularizációtól szekularizációktól
non-attributive
possessive - singular
szekularizációé szekularizációké
non-attributive
possessive - plural
szekularizációéi szekularizációkéi
Possessive forms of szekularizáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szekularizációm szekularizációim
2nd person sing. szekularizációd szekularizációid
3rd person sing. szekularizációja szekularizációi
1st person plural szekularizációnk szekularizációink
2nd person plural szekularizációtok szekularizációitok
3rd person plural szekularizációjuk szekularizációik

Derived terms[edit]

Related terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN