szitálás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szitál +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsitaːlaːʃ]
  • Hyphenation: szi‧tá‧lás

Noun[edit]

szitálás (usually uncountable, plural szitálások)

  1. drizzle (light rain)
    Synonym: szemerkélő eső

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szitálás szitálások
accusative szitálást szitálásokat
dative szitálásnak szitálásoknak
instrumental szitálással szitálásokkal
causal-final szitálásért szitálásokért
translative szitálássá szitálásokká
terminative szitálásig szitálásokig
essive-formal szitálásként szitálásokként
essive-modal
inessive szitálásban szitálásokban
superessive szitáláson szitálásokon
adessive szitálásnál szitálásoknál
illative szitálásba szitálásokba
sublative szitálásra szitálásokra
allative szitáláshoz szitálásokhoz
elative szitálásból szitálásokból
delative szitálásról szitálásokról
ablative szitálástól szitálásoktól
non-attributive
possessive - singular
szitálásé szitálásoké
non-attributive
possessive - plural
szitáláséi szitálásokéi
Possessive forms of szitálás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szitálásom szitálásaim
2nd person sing. szitálásod szitálásaid
3rd person sing. szitálása szitálásai
1st person plural szitálásunk szitálásaink
2nd person plural szitálásotok szitálásaitok
3rd person plural szitálásuk szitálásaik

Further reading[edit]