történelem

Hungarian

Etymology

történik + -elem, created during the Hungarian language reform taking place in the 18th-19th centuries.

Pronunciation

• IPA: /ˈtørteːnɛlɛm/
• Hyphenation: tör‧té‧ne‧lem

Noun

történelem (plural történelmek)

1. history

Declension

declension of történelem singular plural nominative történelem történelmek accusative történelmet történelmeket dative történelemnek történelmeknek instrumental történelemmel történelmekkel causal-final történelemért történelmekért translative történelemmé történelmekké terminative történelemig történelmekig essive-formal történelemként történelmekként essive-modal - - inessive történelemben történelmekben superessive történelmen történelmeken adessive történelemnél történelmeknél illative történelembe történelmekbe sublative történelemre történelmekre allative történelemhez történelmekhez elative történelemből történelmekből delative történelemről történelmekről ablative történelemtől történelmektől

possessives of történelem possessor singular possession plural possession 1st person sing. történelmem történelmeim 2nd person sing. történelmed történelmeid 3rd person sing. történelme történelmei 1st person plural történelmünk történelmeink 2nd person plural történelmetek történelmeitek 3rd person plural történelmük történelmeik

Derived terms

• történelmi

Expressions

• a történelem az élet tanítómestere