társulás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

társul +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtaːrʃulaːʃ]
  • Hyphenation: tár‧su‧lás

Noun[edit]

társulás (plural társulások)

  1. association, partnership

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative társulás társulások
accusative társulást társulásokat
dative társulásnak társulásoknak
instrumental társulással társulásokkal
causal-final társulásért társulásokért
translative társulássá társulásokká
terminative társulásig társulásokig
essive-formal társulásként társulásokként
essive-modal
inessive társulásban társulásokban
superessive társuláson társulásokon
adessive társulásnál társulásoknál
illative társulásba társulásokba
sublative társulásra társulásokra
allative társuláshoz társulásokhoz
elative társulásból társulásokból
delative társulásról társulásokról
ablative társulástól társulásoktól
non-attributive
possessive - singular
társulásé társulásoké
non-attributive
possessive - plural
társuláséi társulásokéi
Possessive forms of társulás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. társulásom társulásaim
2nd person sing. társulásod társulásaid
3rd person sing. társulása társulásai
1st person plural társulásunk társulásaink
2nd person plural társulásotok társulásaitok
3rd person plural társulásuk társulásaik

Derived terms[edit]