váltóáram

Hungarian

Etymology

váltó (“alternating”) +‎ áram (“current”), shortened form of váltakozó áram

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvaːltoːaːrɒm]
• Hyphenation: vál‧tó‧áram

Noun

váltóáram (usually uncountable, plural váltóáramok)

1. alternating current

   Antonym: egyenáram

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	váltóáram	váltóáramok
accusative	váltóáramot	váltóáramokat
dative	váltóáramnak	váltóáramoknak
instrumental	váltóárammal	váltóáramokkal
causal-final	váltóáramért	váltóáramokért
translative	váltóárammá	váltóáramokká
terminative	váltóáramig	váltóáramokig
essive-formal	váltóáramként	váltóáramokként
essive-modal	—	—
inessive	váltóáramban	váltóáramokban
superessive	váltóáramon	váltóáramokon
adessive	váltóáramnál	váltóáramoknál
illative	váltóáramba	váltóáramokba
sublative	váltóáramra	váltóáramokra
allative	váltóáramhoz	váltóáramokhoz
elative	váltóáramból	váltóáramokból
delative	váltóáramról	váltóáramokról
ablative	váltóáramtól	váltóáramoktól
non-attributive possessive - singular	váltóáramé	váltóáramoké
non-attributive possessive - plural	váltóáraméi	váltóáramokéi

Possessive forms of váltóáram
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	váltóáramom	váltóáramaim
2nd person sing.	váltóáramod	váltóáramaid
3rd person sing.	váltóárama	váltóáramai
1st person plural	váltóáramunk	váltóáramaink
2nd person plural	váltóáramotok	váltóáramaitok
3rd person plural	váltóáramuk	váltóáramaik

Further reading

• váltóáram in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN