világaitok

Hungarian

Etymology

világ +‎ -aitok (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvilaːɡɒjitok]
• Hyphenation: vi‧lá‧ga‧i‧tok

Noun

világaitok

1. second-person plural multiple-possession possessive of világ

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	világaitok
accusative	—	világaitokat
dative	—	világaitoknak
instrumental	—	világaitokkal
causal-final	—	világaitokért
translative	—	világaitokká
terminative	—	világaitokig
essive-formal	—	világaitokként
essive-modal	—	világaitokul
inessive	—	világaitokban
superessive	—	világaitokon
adessive	—	világaitoknál
illative	—	világaitokba
sublative	—	világaitokra
allative	—	világaitokhoz
elative	—	világaitokból
delative	—	világaitokról
ablative	—	világaitoktól
non-attributive possessive - singular	—	világaitoké
non-attributive possessive - plural	—	világaitokéi