értő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: erto, érto, and ērto

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ért +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrtøː]
  • Hyphenation: ér‧tő

Participle[edit]

értő

  1. present participle of ért

Declension[edit]

Inflection of értő
singular plural
nominative értő értők
értőek
accusative értőt értőket
értőeket
dative értőnek értőknek
értőeknek
instrumental értővel értőkkel
értőekkel
causal-final értőért értőkért
értőekért
translative értővé értőkké
értőekké
terminative értőig értőkig
értőekig
essive-formal értőként értőkként
értőekként
essive-modal
inessive értőben értőkben
értőekben
superessive értőn értőkön
értőeken
adessive értőnél értőknél
értőeknél
illative értőbe értőkbe
értőekbe
sublative értőre értőkre
értőekre
allative értőhöz értőkhöz
értőekhez
elative értőből értőkből
értőekből
delative értőről értőkről
értőekről
ablative értőtől értőktől
értőektől
non-attributive
possessive - singular
értőé értőké
értőeké
non-attributive
possessive - plural
értőéi értőkéi
értőekéi

Derived terms[edit]

Compound words