ért

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: ert, ERT, and -ért

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrt]
  • (file)
  • Hyphenation: ért

Etymology 1[edit]

ér (to reach) +‎ -t (instantaneous suffix). The original sense probably was “to touch”.[1]

Verb[edit]

ért

  1. (transitive) to understand
    Synonym: felfog
  2. (transitive) to hint at, to mean (often used with úgy)
    Synonyms: gondol, céloz
  3. (intransitive) be familiar with, be skilled at something (-hoz/-hez/-höz)
    Synonyms: jártas, hozzáértő
Conjugation[edit]
Derived terms[edit]

(With verbal prefixes):

Etymology 2[edit]

ér +‎ -t (in whichever sense)

Verb[edit]

ért

  1. third-person singular past of ér
    Mennyit ért a lánc, amit eladtál?How much was the chain/necklace you sold worth?
    Mikor ért a vonat az állomásra?When did the train arrive at the station?
    A kutya a tányérhoz ért.The dog touched the plate.

Etymology 3[edit]

From the ér- stem of érik +‎ -t.

Verb[edit]

ért

  1. third-person singular past of érik
    Mikor ért tavaly a dinnye?When did melons get ripe last year?
    (sometimes also expressed in this sense as érett)

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Anagrams[edit]