érett

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

érik +‎ -tt

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈeːrɛtː]
  • Hyphenation: érett

Adjective[edit]

érett (comparative érettebb, superlative legérettebb)

  1. ripe, mellow
  2. (figuratively) mature

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érett érettek
accusative érettet éretteket
dative érettnek éretteknek
instrumental érettel érettekkel
causal-final érettért érettekért
translative éretté érettekké
terminative érettig érettekig
essive-formal érettként érettekként
essive-modal
inessive érettben érettekben
superessive éretten éretteken
adessive érettnél éretteknél
illative érettbe érettekbe
sublative érettre érettekre
allative éretthez érettekhez
elative érettből érettekből
delative érettről érettekről
ablative érettől érettektől

Derived terms[edit]

Verb[edit]

érett

  1. past participle of érik