űző

See also: uzo and ûzo

Hungarian

Etymology

űz +‎ -ő (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈyːzøː]
• Hyphenation: űző

Participle

űző

1. present participle of űz

Declension

Inflection of űző
	singular	plural
nominative	űző	űzők űzőek
accusative	űzőt	űzőket űzőeket
dative	űzőnek	űzőknek űzőeknek
instrumental	űzővel	űzőkkel űzőekkel
causal-final	űzőért	űzőkért űzőekért
translative	űzővé	űzőkké űzőekké
terminative	űzőig	űzőkig űzőekig
essive-formal	űzőként	űzőkként űzőekként
essive-modal	—	—
inessive	űzőben	űzőkben űzőekben
superessive	űzőn	űzőkön űzőeken
adessive	űzőnél	űzőknél űzőeknél
illative	űzőbe	űzőkbe űzőekbe
sublative	űzőre	űzőkre űzőekre
allative	űzőhöz	űzőkhöz űzőekhez
elative	űzőből	űzőkből űzőekből
delative	űzőről	űzőkről űzőekről
ablative	űzőtől	űzőktől űzőektől
non-attributive possessive - singular	űzőé	űzőké űzőeké
non-attributive possessive - plural	űzőéi	űzőkéi űzőekéi

Derived terms

Compound words

• áloműző
• fényűző
• gondűző
• iparűző
• ördögűző
• unaloműző

 

Further reading

• űző in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN