ördögűző

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ördög (devil, evil) +‎ űző (chasing; chaser)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈørdøɡyːzøː]
  • Hyphenation: ör‧dög‧űző

Adjective[edit]

ördögűző (not comparable)

  1. exorcist, of exorcism (of or relating to exorcism)
    ördögűző imaprayer of exorcism

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative ördögűző ördögűzőek
accusative ördögűzőt ördögűzőeket
dative ördögűzőnek ördögűzőeknek
instrumental ördögűzővel ördögűzőekkel
causal-final ördögűzőért ördögűzőekért
translative ördögűzővé ördögűzőekké
terminative ördögűzőig ördögűzőekig
essive-formal ördögűzőként ördögűzőekként
essive-modal
inessive ördögűzőben ördögűzőekben
superessive ördögűzőn ördögűzőeken
adessive ördögűzőnél ördögűzőeknél
illative ördögűzőbe ördögűzőekbe
sublative ördögűzőre ördögűzőekre
allative ördögűzőhöz ördögűzőekhez
elative ördögűzőből ördögűzőekből
delative ördögűzőről ördögűzőekről
ablative ördögűzőtől ördögűzőektől
non-attributive
possessive - singular
ördögűzőé ördögűzőeké
non-attributive
possessive - plural
ördögűzőéi ördögűzőekéi

Noun[edit]

ördögűző (plural ördögűzők)

  1. exorcist (a person, especially a priest, who practices exorcism)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative ördögűző ördögűzők
accusative ördögűzőt ördögűzőket
dative ördögűzőnek ördögűzőknek
instrumental ördögűzővel ördögűzőkkel
causal-final ördögűzőért ördögűzőkért
translative ördögűzővé ördögűzőkké
terminative ördögűzőig ördögűzőkig
essive-formal ördögűzőként ördögűzőkként
essive-modal
inessive ördögűzőben ördögűzőkben
superessive ördögűzőn ördögűzőkön
adessive ördögűzőnél ördögűzőknél
illative ördögűzőbe ördögűzőkbe
sublative ördögűzőre ördögűzőkre
allative ördögűzőhöz ördögűzőkhöz
elative ördögűzőből ördögűzőkből
delative ördögűzőről ördögűzőkről
ablative ördögűzőtől ördögűzőktől
non-attributive
possessive - singular
ördögűzőé ördögűzőké
non-attributive
possessive - plural
ördögűzőéi ördögűzőkéi
Possessive forms of ördögűző
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ördögűzőm ördögűzőim
2nd person sing. ördögűződ ördögűzőid
3rd person sing. ördögűzője ördögűzői
1st person plural ördögűzőnk ördögűzőink
2nd person plural ördögűzőtök ördögűzőitek
3rd person plural ördögűzőjük ördögűzőik

Further reading[edit]