szörnyű
Hungarian
Etymology
Derived from an otherwise unattested verb szörny- (to scare, distort, taint) of unknown origin + -ű (participle suffix).[1]
Pronunciation
Adjective
szörnyű (comparative szörnyűbb or szörnyebb, superlative legszörnyűbb or legszörnyebb)
Declension
Inflection of szörnyű | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szörnyű | szörnyűk szörnyűek |
accusative | szörnyűt | szörnyűket szörnyűeket |
dative | szörnyűnek | szörnyűknek szörnyűeknek |
instrumental | szörnyűvel | szörnyűkkel szörnyűekkel |
causal-final | szörnyűért | szörnyűkért szörnyűekért |
translative | szörnyűvé | szörnyűkké szörnyűekké |
terminative | szörnyűig | szörnyűkig szörnyűekig |
essive-formal | szörnyűként | szörnyűkként szörnyűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szörnyűben | szörnyűkben szörnyűekben |
superessive | szörnyűn | szörnyűkön szörnyűeken |
adessive | szörnyűnél | szörnyűknél szörnyűeknél |
illative | szörnyűbe | szörnyűkbe szörnyűekbe |
sublative | szörnyűre | szörnyűkre szörnyűekre |
allative | szörnyűhöz | szörnyűkhöz szörnyűekhez |
elative | szörnyűből | szörnyűkből szörnyűekből |
delative | szörnyűről | szörnyűkről szörnyűekről |
ablative | szörnyűtől | szörnyűktől szörnyűektől |
non-attributive possessive - singular |
szörnyűé | szörnyűké szörnyűeké |
non-attributive possessive - plural |
szörnyűéi | szörnyűkéi szörnyűekéi |
Derived terms
Compound words
References
- ^ szörnyű in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- szörnyű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN