békés

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 06:05, 6 October 2019.
Jump to navigation Jump to search
See also: Békés

Antillean Creole

Noun

békés

  1. (derogatory) A Caucasian person

French

Adjective

békés

  1. masculine plural of béké

Hungarian

Etymology

béke +‎ -s

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbeːkeːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: bé‧kés

Adjective

békés (comparative békésebb, superlative legbékésebb)

  1. peaceful

Declension

Inflection of békés
singular plural
nominative békés békések
accusative békéset
békést
békéseket
dative békésnek békéseknek
instrumental békéssel békésekkel
causal-final békésért békésekért
translative békéssé békésekké
terminative békésig békésekig
essive-formal békésként békésekként
essive-modal
inessive békésben békésekben
superessive békésen békéseken
adessive békésnél békéseknél
illative békésbe békésekbe
sublative békésre békésekre
allative békéshez békésekhez
elative békésből békésekből
delative békésről békésekről
ablative békéstől békésektől
non-attributive
possessive - singular
békésé békéseké
non-attributive
possessive - plural
békéséi békésekéi

Synonyms

Derived terms