csodálatos

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

csodálat +‎ -os

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈt͡ʃodaːlɒtoʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: cso‧dá‧la‧tos

Adjective[edit]

csodálatos (comparative csodálatosabb, superlative legcsodálatosabb)

  1. wonderful, marvelous, amazing

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative csodálatos csodálatosak
accusative csodálatosat csodálatosakat
dative csodálatosnak csodálatosaknak
instrumental csodálatossal csodálatosakkal
causal-final csodálatosért csodálatosakért
translative csodálatossá csodálatosakká
terminative csodálatosig csodálatosakig
essive-formal csodálatosként csodálatosakként
essive-modal
inessive csodálatosban csodálatosakban
superessive csodálatoson csodálatosakon
adessive csodálatosnál csodálatosaknál
illative csodálatosba csodálatosakba
sublative csodálatosra csodálatosakra
allative csodálatoshoz csodálatosakhoz
elative csodálatosból csodálatosakból
delative csodálatosról csodálatosakról
ablative csodálatostól csodálatosaktól

Derived terms[edit]