dicsőséges

Hungarian

Etymology

dicsőség +‎ -es

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdit͡ʃøːʃeːɡɛʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: di‧cső‧sé‧ges

Adjective

dicsőséges (comparative dicsőségesebb, superlative legdicsőségesebb)

1. glorious, honourable, honorable

Declension

Inflection of dicsőséges
	singular	plural
nominative	dicsőséges	dicsőségesek
accusative	dicsőségeset dicsőségest	dicsőségeseket
dative	dicsőségesnek	dicsőségeseknek
instrumental	dicsőségessel	dicsőségesekkel
causal-final	dicsőségesért	dicsőségesekért
translative	dicsőségessé	dicsőségesekké
terminative	dicsőségesig	dicsőségesekig
essive-formal	dicsőségesként	dicsőségesekként
essive-modal	—	—
inessive	dicsőségesben	dicsőségesekben
superessive	dicsőségesen	dicsőségeseken
adessive	dicsőségesnél	dicsőségeseknél
illative	dicsőségesbe	dicsőségesekbe
sublative	dicsőségesre	dicsőségesekre
allative	dicsőségeshez	dicsőségesekhez
elative	dicsőségesből	dicsőségesekből
delative	dicsőségesről	dicsőségesekről
ablative	dicsőségestől	dicsőségesektől
non-attributive possessive - singular	dicsőségesé	dicsőségeseké
non-attributive possessive - plural	dicsőségeséi	dicsőségesekéi

Derived terms

• dicsőségesen