egyedülálló

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

egyedül +‎ álló

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈɛɟɛdylaːlːoː/
  • Hyphenation: egye‧dül‧ál‧ló

Adjective[edit]

egyedülálló (not comparable)

  1. single (not married, and also not dating)
  2. unique, unparalleled (being the only one of its kind)
    • 2010, Gabriella Nikodém; Jenő Szabó, A magyar bélyeg története, Kossuth Kiadó – Hírközlési Múzeumi Alapítvány (ISBN 978-963-09-6158-5), page 186:
      Születésének centenáriumán egyedülálló módon emlékezett meg munkásságáról a Magyar Posta. Portré helyett az 1943-ban tervezett, de pályázatot nem nyerő, mégis jutalmazott grafikái hatvanöt év után megvalósulhattak!

Declension[edit]

There are two variants in the plural cases: