nőtlen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

(woman) +‎ -tlen (-less)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈnøːtlɛn]
  • Hyphenation: nőt‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective[edit]

nőtlen (not comparable)

  1. single, unmarried (not married with a woman)
    Antonym: nős
    Coordinate terms: (unmarried, of a woman) hajadon, férjezett, (other types of marital status) egyedülálló

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nőtlen nőtlenek
accusative nőtlent nőtleneket
dative nőtlennek nőtleneknek
instrumental nőtlennel nőtlenekkel
causal-final nőtlenért nőtlenekért
translative nőtlenné nőtlenekké
terminative nőtlenig nőtlenekig
essive-formal nőtlenként nőtlenekként
essive-modal nőtlenül
inessive nőtlenben nőtlenekben
superessive nőtlenen nőtleneken
adessive nőtlennél nőtleneknél
illative nőtlenbe nőtlenekbe
sublative nőtlenre nőtlenekre
allative nőtlenhez nőtlenekhez
elative nőtlenből nőtlenekből
delative nőtlenről nőtlenekről
ablative nőtlentől nőtlenektől
non-attributive
possessive - singular
nőtlené nőtleneké
non-attributive
possessive - plural
nőtlenéi nőtlenekéi

Derived terms[edit]

See also[edit]

Further reading[edit]