egyenletes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

egyenlet (equation) +‎ -es, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛɟɛnlɛtɛʃ]
  • Hyphenation: egyen‧le‧tes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

egyenletes (comparative egyenletesebb, superlative legegyenletesebb)

  1. even, level (surface), uniform, steady

Declension[edit]

Inflection of egyenletes
singular plural
nominative egyenletes egyenletesek
accusative egyenleteset
egyenletest
egyenleteseket
dative egyenletesnek egyenleteseknek
instrumental egyenletessel egyenletesekkel
causal-final egyenletesért egyenletesekért
translative egyenletessé egyenletesekké
terminative egyenletesig egyenletesekig
essive-formal egyenletesként egyenletesekként
essive-modal
inessive egyenletesben egyenletesekben
superessive egyenletesen egyenleteseken
adessive egyenletesnél egyenleteseknél
illative egyenletesbe egyenletesekbe
sublative egyenletesre egyenletesekre
allative egyenleteshez egyenletesekhez
elative egyenletesből egyenletesekből
delative egyenletesről egyenletesekről
ablative egyenletestől egyenletesektől
non-attributive
possessive - singular
egyenletesé egyenleteseké
non-attributive
possessive - plural
egyenleteséi egyenletesekéi

Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • egyenletes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egyenletes in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)