fakít

See also: fakit

Hungarian

Etymology

fakó (“pale, faded”) +‎ -ít (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɒkiːt]
• Hyphenation: fa‧kít
• Rhymes: -iːt

Verb

fakít

1. (transitive) to cause to fade or discolour

Conjugation

conjugation of fakít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	fakítok	fakítasz	fakít	fakítunk	fakítotok	fakítanak
		Def.	fakítom	fakítod	fakítja	fakítjuk	fakítjátok	fakítják
		2nd-p. o.	fakítalak	―
	Past	Indef.	fakítottam	fakítottál	fakított	fakítottunk	fakítottatok	fakítottak
		Def.	fakítottam	fakítottad	fakította	fakítottuk	fakítottátok	fakították
		2nd-p. o.	fakítottalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. fakítani fog.
	Archaic Preterit	Indef.	fakíték	fakítál	fakíta	fakítánk	fakítátok	fakítának
		Def.	fakítám	fakítád	fakítá	fakítánk	fakítátok	fakíták
		2nd-p. o.	fakítálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. fakít vala, fakított vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	fakítandok	fakítandasz	fakítand	fakítandunk	fakítandotok	fakítandanak
		Def.	fakítandom	fakítandod	fakítandja	fakítandjuk	fakítandjátok	fakítandják
		2nd-p. o.	fakítandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	fakítanék	fakítanál	fakítana	fakítanánk	fakítanátok	fakítanának
		Def.	fakítanám	fakítanád	fakítaná	fakítanánk (or fakítanók)	fakítanátok	fakítanák
		2nd-p. o.	fakítanálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. fakított volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	fakítsak	fakíts or fakítsál	fakítson	fakítsunk	fakítsatok	fakítsanak
		Def.	fakítsam	fakítsd or fakítsad	fakítsa	fakítsuk	fakítsátok	fakítsák
		2nd-p. o.	fakítsalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. fakított légyen
Infinitive	fakítani		fakítanom	fakítanod	fakítania	fakítanunk	fakítanotok	fakítaniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	fakítás		fakító	fakított	fakítandó	fakítva (fakítván)		fakíttat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of fakít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	fakíthatok	fakíthatsz	fakíthat	fakíthatunk	fakíthattok	fakíthatnak
		Def.	fakíthatom	fakíthatod	fakíthatja	fakíthatjuk	fakíthatjátok	fakíthatják
		2nd-p. o.	fakíthatlak	―
	Past	Indef.	fakíthattam	fakíthattál	fakíthatott	fakíthattunk	fakíthattatok	fakíthattak
		Def.	fakíthattam	fakíthattad	fakíthatta	fakíthattuk	fakíthattátok	fakíthatták
		2nd-p. o.	fakíthattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	fakíthaték	fakíthatál	fakíthata	fakíthatánk	fakíthatátok	fakíthatának
		Def.	fakíthatám	fakíthatád	fakíthatá	fakíthatánk	fakíthatátok	fakíthaták
		2nd-p. o.	fakíthatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. fakíthat vala, fakíthatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	fakíthatandok or fakítandhatok	fakíthatandasz or fakítandhatsz	fakíthatand or fakítandhat	fakíthatandunk or fakítandhatunk	fakíthatandotok or fakítandhattok	fakíthatandanak or fakítandhatnak
		Def.	fakíthatandom or fakítandhatom	fakíthatandod or fakítandhatod	fakíthatandja or fakítandhatja	fakíthatandjuk or fakítandhatjuk	fakíthatandjátok or fakítandhatjátok	fakíthatandják or fakítandhatják
		2nd-p. o.	fakíthatandalak or fakítandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	fakíthatnék	fakíthatnál	fakíthatna	fakíthatnánk	fakíthatnátok	fakíthatnának
		Def.	fakíthatnám	fakíthatnád	fakíthatná	fakíthatnánk (or fakíthatnók)	fakíthatnátok	fakíthatnák
		2nd-p. o.	fakíthatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. fakíthatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	fakíthassak	fakíthass or fakíthassál	fakíthasson	fakíthassunk	fakíthassatok	fakíthassanak
		Def.	fakíthassam	fakíthasd or fakíthassad	fakíthassa	fakíthassuk	fakíthassátok	fakíthassák
		2nd-p. o.	fakíthassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. fakíthatott légyen
Inf.	(fakíthatni)		(fakíthatnom)	(fakíthatnod)	(fakíthatnia)	(fakíthatnunk)	(fakíthatnotok)	(fakíthatniuk)
Positive adjective			fakítható	Neg. adj.	fakíthatatlan	Adv. part.	(fakíthatva / fakíthatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

• kifakít

Related terms

• fakul

Further reading

• kifakít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• fakít in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).