felruház

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 09:07, 8 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

fel- +‎ ruház

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛrːuɦaːz]
  • Hyphenation: fel‧ru‧ház

Verb

felruház

  1. (transitive) to clothe (to supply clothes or clothing)
  2. (transitive) to clothe, invest, endow, vest (with power, authority or right) (-val/-vel)
  3. (transitive) to endow, furnish (with attributes, qualities or knowledge) (-val/-vel)
    • 1836, A’ kijelentett vallásnak rövid históriája,[1] chapter 1, page 3:
      Midőn ez a föld minden dolgokkal úgy felkészíttetett, hogy az embernek is alkalmatos lakhelye lehetett: teremtetett ő általa az első pár ember is Ádám és Éva, kik ártatlanságban és minden ollyan esméretekkel felruházva jöttek ki az Istennek kezéből, a’ mellyek elégségesek voltak arra, hogy ők boldogok legyenek.

Conjugation

Derived terms