formabontó

Hungarian

Etymology

forma (“form, shape”) +‎ bontó, present participle of bont (“to disassemble, disconnect”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈformɒbontoː]
• Hyphenation: for‧ma‧bon‧tó

Adjective

formabontó (comparative formabontóbb, superlative legformabontóbb)

1. mould-breaking, innovative, cutting-edge, disruptive (involving the use of new and unconventional methods)

Declension

Inflection of formabontó
	singular	plural
nominative	formabontó	formabontók formabontóak
accusative	formabontót	formabontókat formabontóakat
dative	formabontónak	formabontóknak formabontóaknak
instrumental	formabontóval	formabontókkal formabontóakkal
causal-final	formabontóért	formabontókért formabontóakért
translative	formabontóvá	formabontókká formabontóakká
terminative	formabontóig	formabontókig formabontóakig
essive-formal	formabontóként	formabontókként formabontóakként
essive-modal	—	—
inessive	formabontóban	formabontókban formabontóakban
superessive	formabontón	formabontókon formabontóakon
adessive	formabontónál	formabontóknál formabontóaknál
illative	formabontóba	formabontókba formabontóakba
sublative	formabontóra	formabontókra formabontóakra
allative	formabontóhoz	formabontókhoz formabontóakhoz
elative	formabontóból	formabontókból formabontóakból
delative	formabontóról	formabontókról formabontóakról
ablative	formabontótól	formabontóktól formabontóaktól
non-attributive possessive - singular	formabontóé	formabontóké formabontóaké
non-attributive possessive - plural	formabontóéi	formabontókéi formabontóakéi

See also

• úttörő