honn

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 14:17, 6 October 2019.
Jump to navigation Jump to search
See also: Honn

Hungarian

Etymology

Lexicalization of either the pronoun hogy (how) or (more likely) the noun ház (house) + the lengthened suffix -n. First attested after 1372.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhonː]
  • Hyphenation: honn

Adverb

honn

  1. (archaic) at home
    • 1844, Sándor Petőfi, Az alföld,[1] stanza 2, lines 1–2:
      Lenn az alföld tengersík vidékin / Ott vagyok honn, ott az én világom; []
    • 1855, Zsigmond Kemény, Özvegy és leánya,[2] part 3, chapter 2:
      Iszonyú ellenszenvet kellett legyőznie, hogy a küszöböt átlépje. A lelkészt nem találta honn. Ezt csak másnapra várták Csíkszeredáról, hová beteg testvérét, a minorita kolostor gvárdiánját ment meglátogatni.

Synonyms

Derived terms

References

  1. ^ honn in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Vilamovian

Noun

honn

  1. plural of hōn