ideális

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German ideal or from scientific Latin idealis[1] +‎ -ális.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈidɛaːliʃ]
  • Hyphenation: ide‧á‧lis

Adjective[edit]

ideális (comparative ideálisabb, superlative legideálisabb)

  1. ideal

Declension[edit]

The accusative singular variant ideálist is also correct.

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative ideális ideálisak
accusative ideálisat ideálisakat
dative ideálisnak ideálisaknak
instrumental ideálissal ideálisakkal
causal-final ideálisért ideálisakért
translative ideálissá ideálisakká
terminative ideálisig ideálisakig
essive-formal ideálisként ideálisakként
essive-modal
inessive ideálisban ideálisakban
superessive ideálison ideálisakon
adessive ideálisnál ideálisaknál
illative ideálisba ideálisakba
sublative ideálisra ideálisakra
allative ideálishoz ideálisakhoz
elative ideálisból ideálisakból
delative ideálisról ideálisakról
ablative ideálistól ideálisaktól

Derived terms[edit]

References[edit]