eszményi
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]eszmény + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]eszményi (comparative eszményibb, superlative legeszményibb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | eszményi | eszményiek |
| accusative | eszményit | eszményieket |
| dative | eszményinek | eszményieknek |
| instrumental | eszményivel | eszményiekkel |
| causal-final | eszményiért | eszményiekért |
| translative | eszményivé | eszményiekké |
| terminative | eszményiig | eszményiekig |
| essive-formal | eszményiként | eszményiekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | eszményiben | eszményiekben |
| superessive | eszményin | eszményieken |
| adessive | eszményinél | eszményieknél |
| illative | eszményibe | eszményiekbe |
| sublative | eszményire | eszményiekre |
| allative | eszményihez | eszményiekhez |
| elative | eszményiből | eszményiekből |
| delative | eszményiről | eszményiekről |
| ablative | eszményitől | eszményiektől |
| non-attributive possessive - singular |
eszményié | eszményieké |
| non-attributive possessive - plural |
eszményiéi | eszményiekéi |
Further reading
[edit]- eszményi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- eszményi in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).