jellegzetes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

jelleg +‎ -zet + -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈjɛlːɛɡzɛtɛʃ]
  • Hyphenation: jel‧leg‧ze‧tes

Adjective[edit]

jellegzetes (comparative jellegzetesebb, superlative legjellegzetesebb)

  1. characteristic

Declension[edit]

Inflection of jellegzetes
singular plural
nominative jellegzetes jellegzetesek
accusative jellegzetest
jellegzeteset
jellegzeteseket
dative jellegzetesnek jellegzeteseknek
instrumental jellegzetessel jellegzetesekkel
causal-final jellegzetesért jellegzetesekért
translative jellegzetessé jellegzetesekké
terminative jellegzetesig jellegzetesekig
essive-formal jellegzetesként jellegzetesekként
essive-modal
inessive jellegzetesben jellegzetesekben
superessive jellegzetesen jellegzeteseken
adessive jellegzetesnél jellegzeteseknél
illative jellegzetesbe jellegzetesekbe
sublative jellegzetesre jellegzetesekre
allative jellegzeteshez jellegzetesekhez
elative jellegzetesből jellegzetesekből
delative jellegzetesről jellegzetesekről
ablative jellegzetestől jellegzetesektől
non-attributive
possessive - singular
jellegzetesé jellegzeteseké
non-attributive
possessive - plural
jellegzeteséi jellegzetesekéi

Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • jellegzetes in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.