megszólamlik

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

meg- +‎ szólamlik

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛksoːlɒmlik]
  • Hyphenation: meg‧szó‧lam‧lik

Verb[edit]

megszólamlik

  1. (intransitive, archaic, literary) to start speaking
    • 1855, Zsigmond Kemény, Özvegy és leánya,[1] part 3, chapter 14:
      – De hol találunk itt orvosra? – említé Horváth. ¶ – Ha csak az a baj, jelenthetem alássan – szólamlott meg a szász –, én a segesvári kirurgus vagyok, s magammal szoktam az operációkra és amputációkra szükséges eszközöket hordani.

Conjugation[edit]

Synonyms[edit]