rág
Contents
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Uralic *ruŋke- (“to chew”). [1][2]
Pronunciation[edit]
Verb[edit]
rág
- (transitive) to chew
Conjugation[edit]
conjugation of rág
Infinitive | rágni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | rágott | |||||||
Present participle | rágó | |||||||
Future participle | rágandó | |||||||
Adverbial participle | rágva | |||||||
Potential | rághat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal |
|||
Indicative mood | Present | Indefinite | rágok | rágsz | rág | rágunk | rágtok | rágnak |
Definite | rágom én téged/titeket ráglak |
rágod | rágja | rágjuk | rágjátok | rágják | ||
Past | Indefinite | rágtam | rágtál | rágott | rágtunk | rágtatok | rágtak | |
Definite | rágtam én téged/titeket rágtalak |
rágtad | rágta | rágtuk | rágtátok | rágták | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | rágnék | rágnál | rágna | rágnánk | rágnátok | rágnának |
Definite | rágnám én téged/titeket rágnálak |
rágnád | rágná | rágnánk | rágnátok | rágnák | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | rágjak | rágj or rágjál |
rágjon | rágjunk | rágjatok | rágjanak |
Definite | rágjam én téged/titeket rágjalak |
rágd or rágjad |
rágja | rágjuk | rágjátok | rágják | ||
Conjugated infinitive | rágnom | rágnod | rágnia | rágnunk | rágnotok | rágniuk |
Derived terms[edit]
(With verbal prefixes):
References[edit]
- ^ Entry #864 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
- ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN