rág

See also: rag, RAG, räg, and råg

Hungarian

Etymology

Uncertain. Perhaps from Proto-Uralic *ruŋke- (“to chew”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈraːɡ]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -aːɡ

Verb

rág

1. (transitive) to chew

Conjugation

Conjugation of rág

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	rágok	rágsz	rág	rágunk	rágtok	rágnak
			def.	rágom	rágod	rágja	rágjuk	rágjátok	rágják
			2nd obj	ráglak
		past	indef.	rágtam	rágtál	rágott	rágtunk	rágtatok	rágtak
			def.	rágtam	rágtad	rágta	rágtuk	rágtátok	rágták
			2nd obj	rágtalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. rágni fog.
archaic preterite		indef.	rágék	rágál	rága	rágánk	rágátok	rágának
		def.	rágám	rágád	rágá	rágánk	rágátok	rágák
		2nd obj	rágálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. rág vala, rágott vala/volt.
archaic future	indef.	rágandok	rágandasz	rágand	rágandunk	rágandotok	rágandanak
	def.	rágandom	rágandod	rágandja	rágandjuk	rágandjátok	rágandják
	2nd obj	rágandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	rágnék	rágnál	rágna	rágnánk	rágnátok	rágnának
		def.	rágnám	rágnád	rágná	rágnánk (or rágnók)	rágnátok	rágnák
		2nd obj	rágnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rágott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	rágjak	rágj or rágjál	rágjon	rágjunk	rágjatok	rágjanak
			def.	rágjam	rágd or rágjad	rágja	rágjuk	rágjátok	rágják
			2nd obj	rágjalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rágott légyen
infinitive	rágni		rágnom	rágnod	rágnia	rágnunk	rágnotok	rágniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	rágás		rágó	rágott	rágandó	rágva (rágván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of rág

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	rághatok	rághatsz	rághat	rághatunk	rághattok	rághatnak
			def.	rághatom	rághatod	rághatja	rághatjuk	rághatjátok	rághatják
			2nd obj	rághatlak
		past	indef.	rághattam	rághattál	rághatott	rághattunk	rághattatok	rághattak
			def.	rághattam	rághattad	rághatta	rághattuk	rághattátok	rághatták
			2nd obj	rághattalak
archaic preterite		indef.	rághaték	rághatál	rághata	rághatánk	rághatátok	rághatának
		def.	rághatám	rághatád	rághatá	rághatánk	rághatátok	rághaták
		2nd obj	rághatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. rághat vala, rághatott vala/volt.
archaic future	indef.	rághatandok or rágandhatok	rághatandasz or rágandhatsz	rághatand or rágandhat	rághatandunk or rágandhatunk	rághatandotok or rágandhattok	rághatandanak or rágandhatnak
	def.	rághatandom or rágandhatom	rághatandod or rágandhatod	rághatandja or rágandhatja	rághatandjuk or rágandhatjuk	rághatandjátok or rágandhatjátok	rághatandják or rágandhatják
	2nd obj	rághatandalak or rágandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	rághatnék	rághatnál	rághatna	rághatnánk	rághatnátok	rághatnának
		def.	rághatnám	rághatnád	rághatná	rághatnánk (or rághatnók)	rághatnátok	rághatnák
		2nd obj	rághatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rághatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	rághassak	rághass or rághassál	rághasson	rághassunk	rághassatok	rághassanak
			def.	rághassam	rághasd or rághassad	rághassa	rághassuk	rághassátok	rághassák
			2nd obj	rághassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rághatott légyen
infinitive	(rághatni)		(rághatnom)	(rághatnod)	(rághatnia)	(rághatnunk)	(rághatnotok)	(rághatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	rágható			rághatatlan		(rághatva / rághatván)

Derived terms

• rágalom
• rágás
• rágcsál
• rágós

(With verbal prefixes):

• átrág
• berág
• elrág
• kirág
• lerág
• megrág
• szétrág
• telerág
• végigrág

Further reading

• rág in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.