réz

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: rez, reż, rež, řez, and řež

Hungarian

[edit]
 réz on Hungarian Wikipedia
Chemical element
Cu
Previous: nikkel (Ni)
Next: cink (Zn)

Etymology

[edit]

Inherited from Old Hungarian *reðə, from Alanic *red-, from Proto-Indo-Iranian *Hrawdʰás (perhaps via a North Caucasian language because of the vocalism of the Alanic reconstruction[1]), ultimately Proto-Indo-European *h₁rewdʰ-.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈreːz]
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -eːz

Noun

[edit]

réz (usually uncountable, plural rezek)

  1. copper (chemical element)

Declension

[edit]
Inflection of réz
singular plural
nominative réz rezek
accusative rezet rezeket
dative réznek rezeknek
instrumental rézzel rezekkel
causal-final rézért rezekért
translative rézzé rezekké
terminative rézig rezekig
essive-formal rézként rezekként
essive-modal
inessive rézben rezekben
superessive rézen
(rezen)
rezeken
adessive réznél rezeknél
illative rézbe rezekbe
sublative rézre rezekre
allative rézhez rezekhez
elative rézből rezekből
delative rézről rezekről
ablative réztől rezektől
non-attributive
possessive - singular
rézé rezeké
non-attributive
possessive - plural
rézéi rezekéi
Possessive forms of réz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rezem rezeim
2nd person sing. rezed rezeid
3rd person sing. reze rezei
1st person plural rezünk rezeink
2nd person plural rezetek rezeitek
3rd person plural rezük rezeik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

References

[edit]
  1. ^ Róna-Tas, András, Berta, Árpád, Károly, László (2011) West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian (Turcologica; 84), volume II, Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, page 1079

Further reading

[edit]
  • réz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN