szexuális
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From English sexual, from Latin sexus (“sex”).[1] With -ális ending.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szexuális (comparative szexuálisabb, superlative legszexuálisabb)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szexuális | szexuálisak |
| accusative | szexuálisat szexuálist |
szexuálisakat |
| dative | szexuálisnak | szexuálisaknak |
| instrumental | szexuálissal | szexuálisakkal |
| causal-final | szexuálisért | szexuálisakért |
| translative | szexuálissá | szexuálisakká |
| terminative | szexuálisig | szexuálisakig |
| essive-formal | szexuálisként | szexuálisakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szexuálisban | szexuálisakban |
| superessive | szexuálison | szexuálisakon |
| adessive | szexuálisnál | szexuálisaknál |
| illative | szexuálisba | szexuálisakba |
| sublative | szexuálisra | szexuálisakra |
| allative | szexuálishoz | szexuálisakhoz |
| elative | szexuálisból | szexuálisakból |
| delative | szexuálisról | szexuálisakról |
| ablative | szexuálistól | szexuálisaktól |
| non-attributive possessive – singular |
szexuálisé | szexuálisaké |
| non-attributive possessive – plural |
szexuáliséi | szexuálisakéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ István Tótfalusi (2005), Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára [A Storehouse of Foreign Words: An Explanatory and Etymological Dictionary of Foreign Words], Budapest: Tinta, →ISBN
Further reading
[edit]- szexuális in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.