szexuális
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From English sexual, from Latin sexus (“sex”).[1] With -ális ending.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szexuális (comparative szexuálisabb, superlative legszexuálisabb)
Declension
[edit]Inflection of szexuális | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szexuális | szexuálisak |
accusative | szexuálisat szexuálist |
szexuálisakat |
dative | szexuálisnak | szexuálisaknak |
instrumental | szexuálissal | szexuálisakkal |
causal-final | szexuálisért | szexuálisakért |
translative | szexuálissá | szexuálisakká |
terminative | szexuálisig | szexuálisakig |
essive-formal | szexuálisként | szexuálisakként |
essive-modal | — | — |
inessive | szexuálisban | szexuálisakban |
superessive | szexuálison | szexuálisakon |
adessive | szexuálisnál | szexuálisaknál |
illative | szexuálisba | szexuálisakba |
sublative | szexuálisra | szexuálisakra |
allative | szexuálishoz | szexuálisakhoz |
elative | szexuálisból | szexuálisakból |
delative | szexuálisról | szexuálisakról |
ablative | szexuálistól | szexuálisaktól |
non-attributive possessive - singular |
szexuálisé | szexuálisaké |
non-attributive possessive - plural |
szexuáliséi | szexuálisakéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- szexuális in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN