éles

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

él (edge) +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈeːlɛʃ]
  • Hyphenation: éles
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

éles (comparative élesebb, superlative legélesebb)

  1. sharp (able to cut easily)

Declension

[edit]
Inflection of éles
singular plural
nominative éles élesek
accusative éleset
élest
éleseket
dative élesnek éleseknek
instrumental élessel élesekkel
causal-final élesért élesekért
translative élessé élesekké
terminative élesig élesekig
essive-formal élesként élesekként
essive-modal
inessive élesben élesekben
superessive élesen éleseken
adessive élesnél éleseknél
illative élesbe élesekbe
sublative élesre élesekre
allative éleshez élesekhez
elative élesből élesekből
delative élesről élesekről
ablative élestől élesektől
non-attributive
possessive - singular
élesé éleseké
non-attributive
possessive - plural
éleséi élesekéi

Antonyms

[edit]

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • éles in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • éles in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).