ízület
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
ízül (“to be attached by a joint, to form a joint with something”) + -et (noun-forming suffix)
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
ízület (plural ízületek)
- (anatomy) joint, articulation (any part of the body where two bones join)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ízület | ízületek |
| accusative | ízületet | ízületeket |
| dative | ízületnek | ízületeknek |
| instrumental | ízülettel | ízületekkel |
| causal-final | ízületért | ízületekért |
| translative | ízületté | ízületekké |
| terminative | ízületig | ízületekig |
| essive-formal | ízületként | ízületekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ízületben | ízületekben |
| superessive | ízületen | ízületeken |
| adessive | ízületnél | ízületeknél |
| illative | ízületbe | ízületekbe |
| sublative | ízületre | ízületekre |
| allative | ízülethez | ízületekhez |
| elative | ízületből | ízületekből |
| delative | ízületről | ízületekről |
| ablative | ízülettől | ízületektől |
| non-attributive possessive - singular |
ízületé | ízületeké |
| non-attributive possessive - plural |
ízületéi | ízületekéi |
| Possessive forms of ízület | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ízületem | ízületeim |
| 2nd person sing. | ízületed | ízületeid |
| 3rd person sing. | ízülete | ízületei |
| 1st person plural | ízületünk | ízületeink |
| 2nd person plural | ízületetek | ízületeitek |
| 3rd person plural | ízületük | ízületeik |
Derived terms[edit]
Compound words
Further reading[edit]
- ízület in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN