ógörög

Hungarian[edit]

ó (“ancient”) +‎ görög (“Greek”)

ógörög (not comparable)

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ógörög	ógörögök
accusative	ógörögöt	ógörögöket
dative	ógörögnek	ógörögöknek
instrumental	ógöröggel	ógörögökkel
causal-final	ógörögért	ógörögökért
translative	ógöröggé	ógörögökké
terminative	ógörögig	ógörögökig
essive-formal	ógörögként	ógörögökként
essive-modal	ógörögül	—
inessive	ógörögben	ógörögökben
superessive	ógörögön	ógörögökön
adessive	ógörögnél	ógörögöknél
illative	ógörögbe	ógörögökbe
sublative	ógörögre	ógörögökre
allative	ógöröghöz	ógörögökhöz
elative	ógörögből	ógörögökből
delative	ógörögről	ógörögökről
ablative	ógörögtől	ógörögöktől
non-attributive possessive - singular	ógörögé	ógörögöké
non-attributive possessive - plural	ógörögéi	ógörögökéi

ógörög (plural ógörögök)

Ancient Greek (all the Greek languages spoken between end of the Mycenaean civilization and the fall of the Roman Empire)

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ógörög	ógörögök
accusative	ógörögöt	ógörögöket
dative	ógörögnek	ógörögöknek
instrumental	ógöröggel	ógörögökkel
causal-final	ógörögért	ógörögökért
translative	ógöröggé	ógörögökké
terminative	ógörögig	ógörögökig
essive-formal	ógörögként	ógörögökként
essive-modal	—	—
inessive	ógörögben	ógörögökben
superessive	ógörögön	ógörögökön
adessive	ógörögnél	ógörögöknél
illative	ógörögbe	ógörögökbe
sublative	ógörögre	ógörögökre
allative	ógöröghöz	ógörögökhöz
elative	ógörögből	ógörögökből
delative	ógörögről	ógörögökről
ablative	ógörögtől	ógörögöktől
non-attributive possessive - singular	ógörögé	ógörögöké
non-attributive possessive - plural	ógörögéi	ógörögökéi