anyanyelv

Hungarian

Etymology

anya (“mother”) +‎ nyelv (“language, tongue”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒɲɒɲɛlv]
• Hyphenation: anya‧nyelv
• Rhymes: -ɛlv

Noun

anyanyelv (plural anyanyelvek)

1. mother tongue, native language

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	anyanyelv	anyanyelvek
accusative	anyanyelvet	anyanyelveket
dative	anyanyelvnek	anyanyelveknek
instrumental	anyanyelvvel	anyanyelvekkel
causal-final	anyanyelvért	anyanyelvekért
translative	anyanyelvvé	anyanyelvekké
terminative	anyanyelvig	anyanyelvekig
essive-formal	anyanyelvként	anyanyelvekként
essive-modal	—	—
inessive	anyanyelvben	anyanyelvekben
superessive	anyanyelven	anyanyelveken
adessive	anyanyelvnél	anyanyelveknél
illative	anyanyelvbe	anyanyelvekbe
sublative	anyanyelvre	anyanyelvekre
allative	anyanyelvhez	anyanyelvekhez
elative	anyanyelvből	anyanyelvekből
delative	anyanyelvről	anyanyelvekről
ablative	anyanyelvtől	anyanyelvektől
non-attributive possessive - singular	anyanyelvé	anyanyelveké
non-attributive possessive - plural	anyanyelvéi	anyanyelvekéi

Possessive forms of anyanyelv
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	anyanyelvem	anyanyelveim
2nd person sing.	anyanyelved	anyanyelveid
3rd person sing.	anyanyelve	anyanyelvei
1st person plural	anyanyelvünk	anyanyelveink
2nd person plural	anyanyelvetek	anyanyelveitek
3rd person plural	anyanyelvük	anyanyelveik

Derived terms

• anyanyelvi
• anyanyelvű

 

Further reading

• anyanyelv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• anyanyelv in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)