egyén

Hungarian

Etymology

egy + én

Pronunciation

• IPA: /ˈɛɟeːn/
• Hyphenation: egyén

Noun

egyén (plural egyének)

1. individual, person

Declension

declension of egyén singular plural nominative egyén egyének accusative egyént egyéneket dative egyénnek egyéneknek instrumental egyénnel egyénekkel causal-final egyénért egyénekért translative egyénné egyénekké terminative egyénig egyénekig essive-formal egyénként egyénekként essive-modal - - inessive egyénben egyénekben superessive egyénen egyéneken adessive egyénnél egyéneknél illative egyénbe egyénekbe sublative egyénre egyénekre allative egyénhez egyénekhez elative egyénből egyénekből delative egyénről egyénekről ablative egyéntől egyénektől

possessives of egyén possessor singular possession plural possession 1st person sing. egyénem egyénjeim 2nd person sing. egyéned egyénjeid 3rd person sing. egyénje egyénjei 1st person plural egyénünk egyénjeink 2nd person plural egyénetek egyénjeitek 3rd person plural egyénjük egyénjeik

Derived terms

• egyéniség