együttműködő

Hungarian

Etymology

együttműködik +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛɟːytmyːkødøː]
• Hyphenation: együtt‧mű‧kö‧dő
• Rhymes: -døː

Participle

együttműködő

1. present participle of együttműködik

   Synonym: kooperáló

Adjective

együttműködő (comparative együttműködőbb, superlative legegyüttműködőbb)

1. cooperative, cooperating, collaborating, interoperable

   Synonyms: kooperatív, segítőkész

Declension

Inflection of együttműködő
	singular	plural
nominative	együttműködő	együttműködők együttműködőek
accusative	együttműködőt	együttműködőket együttműködőeket
dative	együttműködőnek	együttműködőknek együttműködőeknek
instrumental	együttműködővel	együttműködőkkel együttműködőekkel
causal-final	együttműködőért	együttműködőkért együttműködőekért
translative	együttműködővé	együttműködőkké együttműködőekké
terminative	együttműködőig	együttműködőkig együttműködőekig
essive-formal	együttműködőként	együttműködőkként együttműködőekként
essive-modal	—	—
inessive	együttműködőben	együttműködőkben együttműködőekben
superessive	együttműködőn	együttműködőkön együttműködőeken
adessive	együttműködőnél	együttműködőknél együttműködőeknél
illative	együttműködőbe	együttműködőkbe együttműködőekbe
sublative	együttműködőre	együttműködőkre együttműködőekre
allative	együttműködőhöz	együttműködőkhöz együttműködőekhez
elative	együttműködőből	együttműködőkből együttműködőekből
delative	együttműködőről	együttműködőkről együttműködőekről
ablative	együttműködőtől	együttműködőktől együttműködőektől
non-attributive possessive - singular	együttműködőé	együttműködőké együttműködőeké
non-attributive possessive - plural	együttműködőéi	együttműködőkéi együttműködőekéi

Noun

együttműködő (plural együttműködők)

1. collaborator (a person who works with others towards a common goal)

   Synonyms: közreműködő, munkatárs

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	együttműködő	együttműködők
accusative	együttműködőt	együttműködőket
dative	együttműködőnek	együttműködőknek
instrumental	együttműködővel	együttműködőkkel
causal-final	együttműködőért	együttműködőkért
translative	együttműködővé	együttműködőkké
terminative	együttműködőig	együttműködőkig
essive-formal	együttműködőként	együttműködőkként
essive-modal	—	—
inessive	együttműködőben	együttműködőkben
superessive	együttműködőn	együttműködőkön
adessive	együttműködőnél	együttműködőknél
illative	együttműködőbe	együttműködőkbe
sublative	együttműködőre	együttműködőkre
allative	együttműködőhöz	együttműködőkhöz
elative	együttműködőből	együttműködőkből
delative	együttműködőről	együttműködőkről
ablative	együttműködőtől	együttműködőktől
non-attributive possessive - singular	együttműködőé	együttműködőké
non-attributive possessive - plural	együttműködőéi	együttműködőkéi

Possessive forms of együttműködő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	együttműködőm	együttműködőim
2nd person sing.	együttműködőd	együttműködőid
3rd person sing.	együttműködője	együttműködői
1st person plural	együttműködőnk	együttműködőink
2nd person plural	együttműködőtök	együttműködőitek
3rd person plural	együttműködőjük	együttműködőik