gonoszság

Hungarian

Etymology

gonosz (“evil, wicked”) +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡonoʃːaːɡ]
• Hyphenation: go‧nosz‧ság

Noun

gonoszság (plural gonoszságok)

1. evilness, wickedness, viciousness (moral badness)

   Synonyms: kegyetlenség, elvetemültség, embertelenség

2. evil, injury, mischief, harm (an act that causes suffering of any kind)

   Synonyms: gonosztett, gaztett

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gonoszság	gonoszságok
accusative	gonoszságot	gonoszságokat
dative	gonoszságnak	gonoszságoknak
instrumental	gonoszsággal	gonoszságokkal
causal-final	gonoszságért	gonoszságokért
translative	gonoszsággá	gonoszságokká
terminative	gonoszságig	gonoszságokig
essive-formal	gonoszságként	gonoszságokként
essive-modal	—	—
inessive	gonoszságban	gonoszságokban
superessive	gonoszságon	gonoszságokon
adessive	gonoszságnál	gonoszságoknál
illative	gonoszságba	gonoszságokba
sublative	gonoszságra	gonoszságokra
allative	gonoszsághoz	gonoszságokhoz
elative	gonoszságból	gonoszságokból
delative	gonoszságról	gonoszságokról
ablative	gonoszságtól	gonoszságoktól
non-attributive possessive - singular	gonoszságé	gonoszságoké
non-attributive possessive - plural	gonoszságéi	gonoszságokéi

Possessive forms of gonoszság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gonoszságom	gonoszságaim
2nd person sing.	gonoszságod	gonoszságaid
3rd person sing.	gonoszsága	gonoszságai
1st person plural	gonoszságunk	gonoszságaink
2nd person plural	gonoszságotok	gonoszságaitok
3rd person plural	gonoszságuk	gonoszságaik

Derived terms

• gonoszságú

Further reading

• gonoszság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN