ideiglenes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the archaic ideiglen (for a period of time) +‎ -es (adjective-forming suffix), created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈidɛjiɡlɛnɛʃ], [ˈidɛɡlɛnɛʃ] (colloquial)
  • Hyphenation: ide‧ig‧le‧nes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

ideiglenes (comparative ideiglenesebb, superlative legideiglenesebb)

  1. temporary, provisional, provisory (for a limited time, ephemeral, not constant)
    Synonyms: átmeneti, alkalmi, időleges, időszaki, provizórikus
    Antonyms: állandó, végleges

Declension

[edit]
Inflection of ideiglenes
singular plural
nominative ideiglenes ideiglenesek
accusative ideigleneset
ideiglenest
ideigleneseket
dative ideiglenesnek ideigleneseknek
instrumental ideiglenessel ideiglenesekkel
causal-final ideiglenesért ideiglenesekért
translative ideiglenessé ideiglenesekké
terminative ideiglenesig ideiglenesekig
essive-formal ideiglenesként ideiglenesekként
essive-modal
inessive ideiglenesben ideiglenesekben
superessive ideiglenesen ideigleneseken
adessive ideiglenesnél ideigleneseknél
illative ideiglenesbe ideiglenesekbe
sublative ideiglenesre ideiglenesekre
allative ideigleneshez ideiglenesekhez
elative ideiglenesből ideiglenesekből
delative ideiglenesről ideiglenesekről
ablative ideiglenestől ideiglenesektől
non-attributive
possessive - singular
ideiglenesé ideigleneseké
non-attributive
possessive - plural
ideigleneséi ideiglenesekéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ ideiglenes in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
  2. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]