végleges

Hungarian

Etymology

végleg +‎ -es

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːɡlɛɡɛʃ]
• Hyphenation: vég‧le‧ges
• Rhymes: -ɛʃ

Adjective

végleges (comparative véglegesebb, superlative legvéglegesebb)

1. final, ultimate, decisive, fixed (something that will not be changed any more)
2. (of a job) permanent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	végleges	véglegesek
accusative	véglegeset	véglegeseket
dative	véglegesnek	véglegeseknek
instrumental	véglegessel	véglegesekkel
causal-final	véglegesért	véglegesekért
translative	véglegessé	véglegesekké
terminative	véglegesig	véglegesekig
essive-formal	véglegesként	véglegesekként
essive-modal	—	—
inessive	véglegesben	véglegesekben
superessive	véglegesen	véglegeseken
adessive	véglegesnél	véglegeseknél
illative	véglegesbe	véglegesekbe
sublative	véglegesre	véglegesekre
allative	véglegeshez	véglegesekhez
elative	véglegesből	véglegesekből
delative	véglegesről	véglegesekről
ablative	véglegestől	véglegesektől
non-attributive possessive - singular	véglegesé	véglegeseké
non-attributive possessive - plural	véglegeséi	véglegesekéi

Derived terms

• véglegesen
• véglegesít
• véglegesség

 

Further reading

• végleges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN