igénytelen

Hungarian

Etymology

igény +‎ -telen

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiɡeːɲtɛlɛn]
• Hyphenation: igény‧te‧len

Adjective

igénytelen (comparative igénytelenebb, superlative legigénytelenebb)

1. unassuming, modest, simple, plain, undemanding, unpretentious

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	igénytelen	igénytelenek
accusative	igénytelent	igényteleneket
dative	igénytelennek	igényteleneknek
instrumental	igénytelennel	igénytelenekkel
causal-final	igénytelenért	igénytelenekért
translative	igénytelenné	igénytelenekké
terminative	igénytelenig	igénytelenekig
essive-formal	igénytelenként	igénytelenekként
essive-modal	igénytelenül	—
inessive	igénytelenben	igénytelenekben
superessive	igénytelenen	igényteleneken
adessive	igénytelennél	igényteleneknél
illative	igénytelenbe	igénytelenekbe
sublative	igénytelenre	igénytelenekre
allative	igénytelenhez	igénytelenekhez
elative	igénytelenből	igénytelenekből
delative	igénytelenről	igénytelenekről
ablative	igénytelentől	igénytelenektől
non-attributive possessive - singular	igénytelené	igényteleneké
non-attributive possessive - plural	igénytelenéi	igénytelenekéi

Derived terms

• igénytelenség

 

Further reading

• igénytelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN