köznév

Hungarian

Etymology

köz (“common”) +‎ név (“name”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøzneːv]
• Hyphenation: köz‧név

Noun

köznév (plural köznevek)

1. (grammar) common noun

   Hypernym: főnév

   Coordinate term: tulajdonnév

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	köznév	köznevek
accusative	köznevet	közneveket
dative	köznévnek	közneveknek
instrumental	köznévvel	köznevekkel
causal-final	köznévért	köznevekért
translative	köznévvé	köznevekké
terminative	köznévig	köznevekig
essive-formal	köznévként	köznevekként
essive-modal	—	—
inessive	köznévben	köznevekben
superessive	köznéven	közneveken
adessive	köznévnél	közneveknél
illative	köznévbe	köznevekbe
sublative	köznévre	köznevekre
allative	köznévhez	köznevekhez
elative	köznévből	köznevekből
delative	köznévről	köznevekről
ablative	köznévtől	köznevektől
non-attributive possessive - singular	köznévé	közneveké
non-attributive possessive - plural	köznévéi	köznevekéi

Possessive forms of köznév
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	köznevem	közneveim
2nd person sing.	közneved	közneveid
3rd person sing.	közneve	köznevei
1st person plural	köznevünk	közneveink
2nd person plural	köznevetek	közneveitek
3rd person plural	köznevük	közneveik