magánügy

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

magán- (private, personal) +‎ ügy (matter)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɒɡaːnyɟ]
  • Hyphenation: ma‧gán‧ügy
  • Rhymes: -yɟ

Noun

[edit]

magánügy

  1. private affair, private matter
    Ez magánügy.It's private. / It's a personal matter.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative magánügy magánügyek
accusative magánügyet magánügyeket
dative magánügynek magánügyeknek
instrumental magánüggyel magánügyekkel
causal-final magánügyért magánügyekért
translative magánüggyé magánügyekké
terminative magánügyig magánügyekig
essive-formal magánügyként magánügyekként
essive-modal
inessive magánügyben magánügyekben
superessive magánügyön magánügyeken
adessive magánügynél magánügyeknél
illative magánügybe magánügyekbe
sublative magánügyre magánügyekre
allative magánügyhöz magánügyekhez
elative magánügyből magánügyekből
delative magánügyről magánügyekről
ablative magánügytől magánügyektől
non-attributive
possessive - singular
magánügyé magánügyeké
non-attributive
possessive - plural
magánügyéi magánügyekéi
Possessive forms of magánügy
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. magánügyem magánügyeim
2nd person sing. magánügyed magánügyeid
3rd person sing. magánügye magánügyei
1st person plural magánügyünk magánügyeink
2nd person plural magánügyetek magánügyeitek
3rd person plural magánügyük magánügyeik

Further reading

[edit]