nyelvhelyesség

Hungarian[edit]

nyelv (“language”) +‎ helyesség (“accuracy, correctness”)

nyelvhelyesség (uncountable)

(linguistics) language accuracy (standard, accepted usage of language, grammatical correctness)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	nyelvhelyesség	nyelvhelyességek
accusative	nyelvhelyességet	nyelvhelyességeket
dative	nyelvhelyességnek	nyelvhelyességeknek
instrumental	nyelvhelyességgel	nyelvhelyességekkel
causal-final	nyelvhelyességért	nyelvhelyességekért
translative	nyelvhelyességgé	nyelvhelyességekké
terminative	nyelvhelyességig	nyelvhelyességekig
essive-formal	nyelvhelyességként	nyelvhelyességekként
essive-modal	—	—
inessive	nyelvhelyességben	nyelvhelyességekben
superessive	nyelvhelyességen	nyelvhelyességeken
adessive	nyelvhelyességnél	nyelvhelyességeknél
illative	nyelvhelyességbe	nyelvhelyességekbe
sublative	nyelvhelyességre	nyelvhelyességekre
allative	nyelvhelyességhez	nyelvhelyességekhez
elative	nyelvhelyességből	nyelvhelyességekből
delative	nyelvhelyességről	nyelvhelyességekről
ablative	nyelvhelyességtől	nyelvhelyességektől
non-attributive possessive - singular	nyelvhelyességé	nyelvhelyességeké
non-attributive possessive - plural	nyelvhelyességéi	nyelvhelyességekéi

Possessive forms of nyelvhelyesség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyelvhelyességem	nyelvhelyességeim
2nd person sing.	nyelvhelyességed	nyelvhelyességeid
3rd person sing.	nyelvhelyessége	nyelvhelyességei
1st person plural	nyelvhelyességünk	nyelvhelyességeink
2nd person plural	nyelvhelyességetek	nyelvhelyességeitek
3rd person plural	nyelvhelyességük	nyelvhelyességeik