román

Czech

Noun

román m

1. novel

---

Hungarian

Wikipedia ^hu

Pronunciation

• IPA: /ˈromaːn/
• Hyphenation: ro‧mán

Etymology 1

From Romanian român (“Romanian”), from Latin Rōmānus (“Roman”).

Adjective

román (not comparable)

1. Romanian (of or pertaining to Romania, its people or language)

Noun

román (plural románok)

1. Romanian (person)
2. (singular only) Romanian (language)

Declension

declension of román singular plural nominative román románok accusative románt románokat dative románnak románoknak instrumental románnal románokkal causal-final románért románokért translative románná románokká terminative románig románokig essive-formal románként románokként essive-modal - - inessive románban románokban superessive románon románokon adessive románnál románoknál illative románba románokba sublative románra románokra allative románhoz románokhoz elative románból románokból delative románról románokról ablative romántól románoktól

possessives of román possessor singular possession plural possession 1st person sing. románom románjaim 2nd person sing. románod románjaid 3rd person sing. románja románjai 1st person plural románunk románjaink 2nd person plural románotok románjaitok 3rd person plural románjuk románjaik

Related terms

• Románia

See also

• oláh

Etymology 2

From German romanisch, from French roman (“Romance, romanesque”), from Latin Rōmānus (“Roman”)

Adjective

román (not comparable)

1. Romance (in linguistics)
2. romanesque (in history of art)