szükségtelen
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szükségtelen (comparative szükségtelenebb, superlative legszükségtelenebb)
- unnecessary
- Antonym: szükséges
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szükségtelen | szükségtelenek |
accusative | szükségtelent | szükségteleneket |
dative | szükségtelennek | szükségteleneknek |
instrumental | szükségtelennel | szükségtelenekkel |
causal-final | szükségtelenért | szükségtelenekért |
translative | szükségtelenné | szükségtelenekké |
terminative | szükségtelenig | szükségtelenekig |
essive-formal | szükségtelenként | szükségtelenekként |
essive-modal | szükségtelenül | — |
inessive | szükségtelenben | szükségtelenekben |
superessive | szükségtelenen | szükségteleneken |
adessive | szükségtelennél | szükségteleneknél |
illative | szükségtelenbe | szükségtelenekbe |
sublative | szükségtelenre | szükségtelenekre |
allative | szükségtelenhez | szükségtelenekhez |
elative | szükségtelenből | szükségtelenekből |
delative | szükségtelenről | szükségtelenekről |
ablative | szükségtelentől | szükségtelenektől |
non-attributive possessive - singular |
szükségtelené | szükségteleneké |
non-attributive possessive - plural |
szükségtelenéi | szükségtelenekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- szükségtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN